|
|
AZ AVAKUMICA-REJTÉLY(Részletek Steiger Kornél filozófiatörténész és Zsadon Béla könyvtáros elektronikus levelezésébõl)From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
[...]
Avakumovics Avakum
Ez valamilyen hangszer, kiváncsi vagyok rá, szoktak-e
a szentendrei lokálpatrióták avakumikázni.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Az avacumica tolós hangszer, a szimbola modernizált,
a szerb néplélekhez igazított változata.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
És gyûjtöttek speciális csújjogatókat is vele kapcsolatban. nem kell nékünk az esõben ázni
Ha nem nyújtod puszira a szádat,
Azt mondod, tolós? Mint a galamb? From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Szépen szól az avakumica
Az avakumicát cével kell ejteni, mint a tamburicát, azaz a szoprántamburát. Ellentétben a tambúrok kedves hangszercsaládjával, a tamburafélékkel (tambura, tamburica, tamburabrács, baszprímtambura, tamburabõgõ, terembura), az avakumicának nincsenek rokonai. Eredetileg Avakum Avakumovics is komplett hangszercsaládban gondolkodott, a tenor változtot (az avakumát) el is készítette, de nem lett népszerû, egyrészt mert instabil volt a hangolása, másrészt nehézkes volt játszni rajta, különösen a felsõbb regiszterekben volt hajlamos elcsuklani, olyankor kappanhangot adott. Különben is, böhöm egy instrumentum volt szegény, erre utal az alábbi sírfelirat is: Itt nyugszik a Dusán koma
Igen, az avakumica mutat bizonyos rokonságot tolós
galyambbal, de annak nyálas, búgó hangját nem
lehet összetéveszteni az avakumica zengõ buggyogásával.
Azonkivül az avakumicát néha pengetik is, olyankor olyan
hangja van, mint a pénztárgépnek. Mint mondottam volt,
az avakumica tkp. szimbola-féle, különösen a kõfaragók
és balettáncosok tudják mûvészien megszólaltatni.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Na most a nagy kérdés (cf. H. J. Poetsch, "Arschloch als
musikalisches Instrument", in: Beitraege zum Instrumentengeschichtlichkeitsgefühl
XII (1965) 12-35), hogy az avakumica és az avacumika között
van-e rokonság. Ez utóbbinak sajnos csak hiányos leírását
ismerjük, mert az utolsó illír parasztember, aki még
látott ilyet, már olyan öreg volt, amikor az etnográfusok
interjút készítettek vele, hogy minden kérdésre
csak azt tudta válaszolni, hogy "Bekaphatjátok a faszomat".
Poetsch említett cikke - mint nyilván emlékszel rá
- nagyon szellemes hipotézist vázol arra vonatkozóan,
hogy az öregember nem volt szenilis, hanem igazi mediterrán
találékonysággal rejtvénybe foglalva mondta
el az avacumika megszólaltatásának titkát.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Poetsch ezen passzusát Pujol, a nagy francia alfarhangmûvész
régen blöffnek minõsítette Szilágyi Gy.-nek,
a nagy magyar szagírónak adott mélyinterjújában
(Anal History Archives, AN=987-123123a). Az egész anekdotát,
a sohase létezett avacumikával együtt Bogdan Szprtko
pomázi pópa találta ki, hogy nevetségessé
tegye az általa engesztelhetelenül gyûlölt Avakumot.
Bogdan és Avakum együtt jártak a belgrádi teológiára,
és Bogdan sose tudta megbocsátani, hogy egyszer a bögyös
Marica hajlandó volt Avakumnak egy kupica Jaegermeister fejében
furulyázni, míg az õ hangszerét a szokásos
tarifa (5 dinár) duplájáért sem illette kacsóival.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Csakhogy van ebben az interjúban egy gyanús elszólás! Bogdan ugyanis egyszer a bögyös Marica kupicájáról" (col. 3,5) egyszer meg „a bögyös Kupica maricájáról" (col. 7,7) beszél. Prof. Schwartz, a nagy lélekbúvár értelmezése szerint ez a következõt jelenti. A „kupica" fonetikus rokonságban áll a „fizetni" jelentésû kupaty, pakupaty szavakkal, a „marica" meg a latin mare „tenger" szóval. Mármost Bogdannak anyagi gondjai voltak, és kezdettõl rossz viszonyban volt az anyjával, akibe ráadasul szerelmes volt. (Lásd Briefe von und an B. S. /. Bd. 12. Halbband, No. 14.) Amikor idõs korában lebírta õt a téboly, egyszer hívei a templomkertben arra lettek figyelmesek, hogy az õsz lelkipásztor megpróbált szerelmi aktusra késztetni egy lukas kétfillérest. Mindez magáért beszél: a Marica-ügy fedõtörténet csupán. Én hiszek az avagumikában! From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Csakhogy mint arra W. Kashfiller alapvetõ mûvében (Errors on Analysis of the Sexual Behaviour of Human and Animal Creatures) felhívja a figyelmet, itt két független filológiai adat öszekeverésérõl van szó. W. K. külön foglalkozik az interjúval (vol. 2. chap.24.), és bebizonyítja, hogy Pujol félreértette Szprtkót, aki találkozásuk idején már 93 éves volt, elõrehaladott szklerózisban szenvedett, és a mértéktelen metanolfogyasztás is kikezdte ifjabb korában oly brilliáns fogalmazási képességét (irályának hanyatlása egyébként jól nyomon követhetõ a hivatkozott levélgyûjteményben). Szóval a „Marica kupicája" vonatkozik az Avakummal kapcsolatos, gyûlöletét fölszító esetre, a „Kupica maricája" (eredetiben: „matyica Kupicov", helyes fordításban: „a Kupica édes jó anyukáját") azonban a szovjet atomfizikusra utal, akit B. S. azért szidott, mert nem Szprtkó szája íze szerint magyarázott egy B.S. számára megmagyarázhatatlan csillagászati jelenséget, amit B.S. 1953. dec 2-án éjjel látott Szentendrén, a Görög Kancsó kertjében ülve. (Levélváltásuk megtalálható: Kupica's correspondence, Wiley, 1980, 2365.p.). Pujol azért keverte össze a dolgokat, mert hézagos szerbtudása miatt nem értette azt a mondatot, mely szerint a Maricával való eset éjjelén látta elõször Belgrád egén azt a nyilvánvalóan isteni jelenséget, amit bizonyos rendszerességgel azóta is látni szokott, és amire az a hülye Kupica (akitõl több más tudóshoz hasonlóan, levélben kért magyarázatot) azt írta, hogy ne igyon annyit. Úgyhogy Schwartz a kupattyal meg a mareval rendesen mellé trafált. A lyukas kétfillérest nem tudom, melyik forrásból veszed. Az igaz, hogy Szprtkó szerelmes volt az anyjába, de pópa létére csak négy gyereket nemzett, mert (SZTK-kartonjaiból bizonyíthatóan) 47 éves korára minden szexuális képességét elvesztette. Vagyis a kétfilléresbaszás tõbb, mint kétségbevonható, márcsak azért is, mert akkoriban a lyukas kétfilléres már numizmatikai ritkaság volt. Az avagumikában hihetsz is! (Az avagumika az Ava Gardner tulajdonában levõ kozmetikai cég pompás, illatosított, speciálisan a japán piacra kifejlesztett óvszere.) From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Éppen kimentem Gluttötert venni, amikor megjött a leveled, de a ma éjjelt arra szánom, hogy a végére járjak ennek a homályos esetnek. Isteni Gluttötert vettem egyébként: sárgaréz.
Ilyenem még nincs.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Mi az a „parázsölõ"? És miért jó, ha réz? Közben nyomára bukkantam két adaléknak. Az egyik Kupica professzorhoz fûzõdik. Egy szállóige gyûjtemény (Funny Sentences by Great Physicits, M.I.T. Press, 1979, 312. p.) szerint a 60-as években Kupica (aki akkoriban egy titkos szibériai tudósvárosban dolgozott kváziszámûzetésben) kedvenc mondása az volt: „He drinks just like the Hungarian pope from the Greek's jug". Ez a félreértések ellenére (B.S. szerb volt, nem magyar, és nem a görög korsajából szokott volt vedelni, hanem a Görög Kancsóban) egyértelmûen Sprtkóra vonatkozik! A másik az avakumica (egyes forrásokban: avakumovica!) megalkotásának körülményeivel áll kapcsolatban. Szerb körökben elterjedt nézet, hogy a hangszer sajátos hangját A.A. misztikus kapcsolatainak köszönheti. Feltehetõ, hogy A. a hangszer megalkotásának idején (30-as, 40-es évek) kapcsolatban állt szabadkõmûvesekkel, rózsakeresztesekkel (ami hívõ ortodox lévén igen figyelemre méltó). A.A. egyik lányunokája (A. Ica vagy Katica) néha azzal hencegett az iskolában, hogy a nagypapa varázsló (Kluspér Antónia tanárnõ szíves közlése). Ezenkívül van egy halvány nyom arra, hogy A. levelezett
a Rottenburg ob der Tauber-i Jacop Guildensternnel. A nyom a braunschweigi
Johannes Bibliothekból való, ami a 2. világháború
végén leégett egy amerikai bombázásban
(más források szerint a szakozóban gyulladt ki a doppelkorn).
Nem maradt csak egy fél doboznyi kormos katalóguscédula.
Ezek egyikén ez áll: „Guildenstern, J.: Brief an Awakum Awakumowitsch
über einen Feund (Ro....)", a cédula többi része
elégett. Valószínû, hogy a barát Armin
Rosenkrantz, így a misztikus kapcsolatot, ha nem is tekinthetjük
bizonyítottnak, mindenképpen számításba
kell venni.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Én is ismerem a sztorit: a Tabor-strasse egyik mellékutcájában van egy orth. szerb templom, amelynek a diakónusa az Avacumica (ezesetben nem a hangszer, hanem cf. Hungarika) gyûjtõje, õ adta kölcsön az AVACUMICA. Umfassende Bibliogr. d. Gesch. eines Instruments, nebst einem Anhang über das Leben und Leidenschaften des verewigten grossen Gesamtkünstler der Donauvoelker A.A. Hrsg. von Milan Gluttoeter-Srpko (!) 2. verbesserte Aufl. Mies, 1989. SS. XL + 1024. c. kiadványt, amely pazarul van megszerkesztve, most készítik a CD-változatot. A Gluttöter egy kb. 3 cm. magas csõ, amelybe a csikket beleállítja
az ember, s akkor az magátol elalszik, s így kevésbé
büdös. Mivel több fajtája kapható 30 és
70 Schilling közötti áron, ideális objektum kispénzû
gyûjtõk számára.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Ez a Milan Gluttoeter-Srpko, látom, Neked is gyanús, tudnál róla adatokat szerezni? Én annyit tudok, hogy Bogdan S.-nak, akinek 8 vagy 9 testvére volt, az egyik öccsét Milannak hívták. Ez a Milán nehéz, csavargós gyerek volt, és a végén mûlovar lett a Glühwein Cirkusznál. Mármost a G. trupp 1939-ben vagy '41-ben Berlin egyik külvárosában verte fel sátrát, akkoriban az U.d. Linden egyik kabaréjában (közvetlenül a nácik általi szétveretése elõtt) a Gluttoeter Girls volt a szenzáció. Lehet, hogy ez a M. G.-S. az egyik táncos lány és a Bogdan öccsének a zabigyereke? Lehet ilyen Gluttötert Pesten kapni? Mire vezetett éjszakai nyomozásod?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Otthon nem láttam, de majd küldök egyet. Milan Gluttoeter-Srpko (*1942 Spessart. Sohn von Angela G. und Milan Srpko.) 1944-ben Bécsbe költöztek, ahol a család a Renz cirkuszban dolgozott annak 57-ben törtent lebontásáig. A kis Milan érettsegi után utcai tûznyelõ volt Párizsban, majd pszichológiát hallgatott C. Castoriadisnál és analitikus kiképzést nyert. 1970-ben promoveált "Zwillingschicksal. Paralellbiographien des Awakum Awakumowitsch und Bogdan Srpko psychoanalytisch dargestellt" c. disszertációjával (Doktorvater: Prof. Dr. Dr. h.c. Schmuel Lewkowitz, Roheim Géza tanítványa). Disszertációja anyaggyûjtésének eredménye az említett annotált bibliográfia, amely 901 tételt tartalmaz. From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Most látom, hogy a Milan gyerek járt Szentendrén is, amikor még mind a két öreg élt. (A.A. 1884-1974; B.S. 1885-1980). Rengeteg interjút készített velük, voltaképpen ebbõl írta a disszertációját. A beszélgetés magyarul folyt, és ez Milan tökéletlen nyelvtudása miatt olykor félreértésekre vezetett. Pl. amikor megkérdezte Bogdantól: - Aztán Bogdan bácsi, te is billegtetted az avakumikát?
Ezt Milan úgy értette, hogy a hangszernek azt a nyílását
nevezik igy, amelyet befogva egy oktávval magasabb hangon szól,
ráadasul úgy adta vissza németül, hogy „Urmuttersloch".
Ebbõl született az az elegáns hipotézise, hogy
pszichológiai-kozmológiai szempontból az avakumika
egy androgyn õsistent reprezentál, a rajta játszott
dallam pedig a világteremtõ aktus analogonja. Lásd
„Die phallische Flöte mit dem Urmuttersloch" c. cikkét. (AVAC.
No. 85.)
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Olvasom, hogy Angela Gluttoeter idõsebb korára harcos feminista lett. Belügyminiszteri engedéllyel Gluttoeterin-re változtatta a nevét és írt egy bátor hangvételû cikket "Die negative Diskrimination der Frauen in der Taucherglockenschweissenindustrie" címmel a Female Flag/Frauenfahne c. nemzetközi folyóiratba. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Szia,
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Az nem derül ki, elvette-e a mûlovar Angyalkát? Ad Castoriadis: nem lep meg. A tûznyelõk nagy barátjának illata valahogy ott lebeg az egész ügy körül, arra azonban kiváncsi volnék, hogyan csempészte be magát a kis mûlovar-ivadék Lewkowitz környezetére (bár az öreg naivitása legendás volt). Mindenesetre szép teljesítmény egy 901 tételes bibliográfia: így lehet egy senki kis pópát egy nagy költõ kullancsaként a kultúrhistóriába becsempészni. Már a „Zwillingschicksal..." is milyen pökhendi cím, hol volt Bogdan a nagy Avakumovics jelenõségéhez képest. Egész „életmûve" egy csomó kocsmai tartozásból és egyetlen (nem bizonyítottan tõle származó) versecskébõl áll (in. A szentendrei pálinkabarátok almanachja, magánkiadás, 1971, 27.o.): A pomázi kert alatt, kert alatt,
Innen is látszik, honnan vehette az unokaöccs az Urmutterslochot! Ad „Billegtettem am az öreganyád lukát - Urmuttersloch":
Ad „Angela Gluttoeter idõsebb korára harcos feminista
lett...":
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Wer hat fõnök, der hat Qual. KGB: nem lehetetlen. Ugyanis, mint látom, a közös belgrádi
teológus-évek (1902-7) után a két férfi
sorsa különbözõképpen alakult: Bogdan 1908-20
között Újvidéken volt lelkész, Trianon után
Pomázra költözött, haláláig (1980)
ott élt. Avakum ellenben 1908-tól cca 16-ig Berlinben van,
itt valami baloldali teozófus társaságba lép
be, majd 17-ben hazatérõ orosz emigránsokkal Petyerburgba
megy. A Szmolnij ostromakor éppen a kapus feleségével
dugott, és a nagy ricsajra egy szál gatyában kifutott
az udvarra és az öklét rázva azt ordította
a rohamozók felé, hogy „Elmentek a picsába, buzi matrózok,
most oda az erekcióm!" Ebben a pillanatban fényképezte
le õt egy amerikai riporter, és másnap az egész
világsajtóban benne volt a képe „Éljen a világforradalom
- kiáltja a rendíthetetlen bolsevik, Avakum" címmel.
Ez egy szép forradalmár-karrier kezdete volt, de 24-ben mégis
Amerikában találjuk õt. Itt valami titok lappang.
Ügynök volt? Elege lett a szovjetekbõl? Ki tudja!
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
A fényképpel az amerikai titkosszolgálat gusztustalan hamisítást követett el: hogy forradalmárként lehessen Avakumot elsózni, a képrõl kiretusálták A. kilógó faszát (l. Kun Miklós: Nem csak a KGB? 168 óra, 1993. aug. 9.). Az eredeti képpel aztán zsarolták szegény költõt. Lehet, hogy a titok nyitja a CIA-nál keresendõ? Vagy
kettõs ügynök lett volna?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Én úgy veszem ki, hogy Avakum meg Bogdan barátságaban valóban egy párhuzam fejezõdik ki: emez egyhelyben ül, de igazából folyton elvágyik. Rengeteget levelez (cf. Kupica) és irigyli Avakumot. Avakum folyton úton van, de hazavágyik. Minden szállodaszobában az elsõ dolga, hogy kicsomagolja és az ágy alá teszi gyerekkori éjjeliedényét, a nachtkaszlira pedig nagyapja tajtékpipáját, amit az öreg a krími háború idején lopott. Bizonyos feltevések szerint maga a hangszer is meglepõen emlékeztet egy bili es egy tajtékpipa kombinációjára. Lewkowitz egyébkent mindenáron azt akarta Milannak bebeszélni,
hogy az avakumika tkp. a sófárnak egy változata, és
Avakum az ötletet a berlini zsinagógában csórta,
ahová valami nõügybõl kifolyólag szintén
bejáratos volt. Lewkowitz annyira ragaszkodott a sófár
ötletéhez, hogy érintkezésbe lépett Scheiber
Sándorral is ebben az ügyben. Így született Scheiber
egyik kis írása: „Fújja, mint Bogdan az avakumikát.
Adalékok a sófar motivumának a nem-zsidó kultúrában
való elterjedéséhez" (Új Élet, 1969
ápr. 13.).
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Mindenesetre 1930-ban elhagyja Amerikát és hazajön.
Az igaz, hogy 45-ben a Szentendrét elfoglaló 4. gépesített
lövészdandár komisszárja, Lev Alexejevics Vorobej
haladéktalanul felkeresi õt, de nem tud vele beszélni,
mert Avakum seggrészeg. Mire kijózanodik, Vorobejt a SZMERS
letartóztatja, mert egy orrfújás után taknyos
maradt a bajusza, és a belsõ elhárítás
tisztje ezt úgy értelmezi, hogy a komisszár vélemenye
szerint Sztálin egy komisz, szar taknyos. Vorobej utóda nem
keresi Avakumot.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
A sófár-eredet ideája jellemzõ Lewkowitzra! A tárgyról Lewkowitz kizárólag a kis Milan elbeszélésébõl értesülhetett (legalábbis semmi nyoma más kapcsolatnak L. és A.A. között), mégis azonnal sémi kombinációkba kezd. Az meg Avakumra jellemzõ, hogy Vorobej részegen találja. Több, mint gyanús, hogy mind A.A. mind B.S a legvadabb idõkben is látszólag kiapadhatalan szeszforrásokkal rendelkezett. Vorobej utódját különben Illés Bélának hívták, és a késõbbiekben bõven nyílt alkalma eltüntetni az árulkodó nyomokat. Döbbenetes adalékra bukkantam a hálózaton: a „Secrets & Excrements, Hacker's Guide to the CIA's Perverse Tricks" Glossaryjában (URL: http://www.hacksoc.mit.edu/dirties/ciaguide/glossary.html) a következõ címszó olvasható (hevenyészett fordításban): „AVACUNT'S (!) MIRACLE: az amerikai hírszerzés által a 2. világháborúban használt, húros-fúvós hangszernek (stringed blow instrument) álcázott kódoló készülék. Az ügynök a készülék öblös (pot-shaped!) részén ülve tologatta (!) a kódoló kart, miközben a pneumatikus szerkezetben szükséges nyomást egy csutoraszerû fúvókán át biztosította." Ennyi. Hátborzongató.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Lehetséges, hogy ez kapcsolatban állhat az említett Poetsch-cikkben (Arschloch als...) írottakkal, esetleg Poetsch tudtán kívül? Ha jól értem, az Avacunt's Miracle mûködtetéséhez folyamatosan nyomásutánpótlást kell közölni a géppel. Mármost az igaz, hogy Avakum berlini tartózkodása alatt összeismerkedett egy Jean-Hippolyte Clochard nevû francia illúzionistával, aki avval kereste a kenyerét a lokálokban, hogy egyvégtében el tudta fingani a Marseillez-t, és Avakum talán órákat vehetett tõle. Magánéletében ezt a mozzanatot sûrû homály fedte. De egykori szomszédai között terjeng egy mendemonda arról, hogy néha esténként, amikor az öreg kinn ült a reteráton, onnan szívhezszólóan hangzott a Szulikó, néha meg Az én babám egy fekete nõ - de NEM énekhangon. Egyébként tényleg volt Belgrádban egy Maria nevû közös nõjük, Milan szerint egy 17 éves utcalány. Majdnem ki is vágták õket a teológiáról, mert egy szertartás alatt a Mária-himnusz refrénjénél („Üdvözlégy, érintetlen mennyasszony") elröhögték megukat: eszükbe jutott, hogy elõzõ este a templomkertben partiba vágták a Mariát. (Akit Avakum Maricának, Bogdan viszont Kupicának nevezett - eredetileg a kupleráj miatt, de Milan szerint innen eredeztethetõ mind Bogdan késõbbi levelezése a Kupica nevû atomfizikussal, mind pedig mérhetetlen pálinkafogyasztása.) From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Emlékezz csak Pujolra! Szilágyi Gy. alapos kutatásaiból tutdjuk, hogy Pujol volt a világ legnagyobb fingómûvésze, nemcsak furulyázni tudott a seggéhez illesztett gumicsõ segítségével, de bármilyen zenei hangot elõ tudott állítani segédeszköz nélkül. Clochard tanítványa volt Pujolnak (nem a legjobb), és P. állt kapcsolatban Avakummal, nem Clochard. Pujol nem véletlenül cáfolta Poetsch állításait az említett mélyinterjúban: feltehetõleg tisztában volt nemcsak az avakumica megszólaltatásának valódi módjával (csutorás pneumatika + tolókar), de tudhatott a „hangszer" valódi rendeltetésérõl, és jó oka lehetett még létezésének tagadására is. Szegény Clochard mestere (szél)árnyékában füldönfutóvá lett, és csavargásai közben bukkant Berlinben Avakumra, akit zsarolni próbált. Máig megfejtetlen körülmények között tûnt el. Az lehet, hogy A. az avakuma-család fejlesztésekor megpróbálta hasznosítani a Pujoltól tanultakat, de késõbb föladhatta: szûntelen szeszfogyasztástól elrenyhült perisztaltikája nem tette lehetõvé e metódus biztonságos alkalmazását. Ezért, biztosági okokból, csak a budin gyakorolta nosztalgikus pillanataiban tudományát. Lehetségesnek tartom, hogy a Szulikó bánatos intonálásakor („fájó szívem majd meghasad, nem találom sírhantodat") Clochard eltûnése idézõdött fel az agg költõben. Pvlicsics Péró, pomázi harangozó azt
mesélte a Vujicsics együttes bõgõsének
(egy táncházi büfében hallottam tõle),
hogy Avacum néha az utcán téblábolva úgy
dudorászta maga elé kedves dalát, hogy: „Az én
babám egy fekete csõ"...
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Aha, kezd már összeállni! Az öreg illír
paraszt (akirõl közben megtudtam, hogy csak 48-ban tepelült
haza, a háború alatt desifrírozó volt a katonai
felderítésnek annál az egységénél,
amely az amerikai hadvezetés és a jugoszláv partizánok
között tartotta rendszeresen a kapcsolatot) azzal a rejtélyes
mondásával („Bekaphatjátok...") voltaképpen
az avacumika mûködtetésére célzott: a gép
megindítására az amerikai katonák tréfásan
az „I'm going to eat its cock" kifejezést használták.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
És megvan az „avacunt" alak magyarazáta is: a „to eat
her cunt" ugyanis a French kiss kifejezése. A desifrírozók
pszichológusa javasolta, hogy cock helyett inkább a cunt-ot
használják, mert tartottak tõle, hogy a katonákban
- akiknek az anusába be kellett vezetni az avacumika fekete csövét
- homoerotikus hajlamok ébrednek.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Ad „Bekaphatjátok": Stimmt! És igaz az állítás, hogy az öreg nem volt szenilis, csak képesbeszédû. Ad „I'm going to eat its cock": Ebbõl lett késõbb az a friscoi blues, amit annyira szeretnek a zöldsapkások: I gonna blow that cock, baby
Közben megjött a leveled az „avacunt" alak magyarázatáról (vö. French kiss): Minden összevág. Ahogy az Avakumot keresztelõ esperes mondotta a szertartás után: „E gyermeket nagy dolgokra teremtette Isten, ilyen hülye névvel és ekkora fasszal még költõ is lehet belõle. Vagy desifrírozó." From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Amit most írok, kb. 10 év múlva kerül csak nyilvánosságra. A CsEKA mûszaki fejlesztési fõnöke, Tamerlan
Kirillovics Geller rendkívül buta ember volt. Lenin egy születésnapi
összejövetelen - téma hiányában - azt mondta
neki: Geller elvtárs, a fejlesztést mindig az alépítménynél
kell kezdeni. Geller EZT értette félre: azt hitte, most azt
az utasítást kapta, hogy a felderítésben használatos,
új híradástechnikai berendezéseknek az emberi
alépítménnyel, azaz a spionok valagával kell
kapcsolatban állnia. Avakum, aki addig a pétervari piszoárok
antibolsevik feliratainak gyûjtésével és elemzésével
volt megbízva, így került be a szervezetbe, mint csasztuska-estékrõl
ismert fingómûvész. (Különösen Kornyilov
és Kerenszkij nevét tudta gúnyos felhangokkal elszellenteni.)
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Egy Svájcban élõ neves magyar történész
felfedezett Londonban egy különös MI5-jelentést.
A dokumentum nagyon homályos, de annyi kihüvelyezhetõ
belõle, hogy egy különös képességekkel
rendelkezõ, ismeretlen (de nem orosz) származású
CsEKA-ügynököt, akire Berija valamiért rettenetesen
megharagudott, a britek közremûködésével
menekítettek Bugyonnovszkból Hawaiiba a kivégzés
elõl.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Hát ez bizony lehet a mi emberünk. (El tudom képzelni, hogy az NKVD késõbbi vezetõjét, Abakumovot Berija a név hasonlósága miatt csináltatta ki.) Hogy mi lehetett az ügy hátterében, nem tudom. Mindenesetre Milannak van egy furcsa lábjegyzete a diss. 59. oldalán (Anm. 102.): Avakumnak szokása volt, hogy egész halkan eldúdolta azt a dalt, hogy „Hej, az ördög veri ja faszát", és ilyenkor különösen elsápadt, megborzongott és keresztet vetett. Mármost Poetsch alapcikkébõl tudjuk, hogy Avakum
anusa a polgárháború idején a sok lovaglástól
úgy megerõsödött, hogy réshangok (pl.V,
F) helyett zárhangokat (B, P) rottyantott. Lehet, hogy a szerencsétlen
egyszer Berija füle hallatára hibásan zengte el ezt
a dalt, amelyre egyebként Hruscsov nagyon szeretett gopakot járni.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Egyszer Sztálin dácsájában, amikor Hruscsov a lazacos tál és a sprotnis doboz között gopakozott az asztalon (Sztálin kipirulva tapsolta a ritmust és a „tancevala repka sz makom"-ot fütyörészte), a begugolós figuránál elfingta magát. Berija majdnem gutaütést kapott. Az esetet Ábel Davidovics Svarc (az orvosper egyik vádlottja volt, késõbb az USÁba emigrált) mesélte, hozzátéve, hogy Nyikita Szergejevics igen parasztosakat tudott fingani, jó dallamosan. Beriját csak Svarc gyors orvosi beavatkozása mentette meg a komolyabb bajtól. Sztálin állítólag a térdét csapkodta, és a röhögéstõl elcsukló hangon mondta a reszketõ Hruscsovnak: - Igyi na huj, tovaris, máskor ne fingj szerbül! From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Te jó Isten, akkor lehetséges, hogy az öreg Aba Kunpeszeri
Szvetozár (Abakum szomszédja) tévedésbõl
kapta meg a Szovjetunió Hõse címet 1958-ban? A postás
(új ember volt még ekkor) egyszerûen bedobta az ablakon
és elhajtott.) Szvetozár nem tudta mire vélni a dolgot
(különösen Nyikita Szergejevics mellékelt, meleghangú
levelét, amelyben ez a kitétel szerepelt: „...tõled
tanultam, Abakum polgártárs, a fortyogos fingot, amely a
szemtelen Berija pofájára ült rá").
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Akkor innen a mondás: „boldogítja, mint Avakum fingja Szvetozárt"? (Bár a boldogítás idõleges volt, mert a rendszerváltás után a 3. szomszéd, aki harcos kereszténydemokratizmussal próbálta feledtetni agitprop-titkári múltját, azt terjesztette szegény Aba Kunpeszereirõl, hogy III/III-as volt. Szveto bácsi kínjában elbújdokolt, még kárpótlási igényét sem nyújtotta be.) Az, hogy eltévesztette Avakum nevét, jellemzõ Hruscsovra. Avakum figyelmeztette õt egyszer, amikor a Tagankán egy decemberi, vodkába fürösztött éjjen versenyt fingtak, hogy a „Hej, az ördög..."-öt életveszélyes Berija jelenlétében elõadni. Különösen olyan parasztos záróizomzattal, mint Nyikitájé. From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Amit nem értek az egészben, az az, hogy kerül be ebbe a képbe Bogdan. (Eltekintve Milan rokoni szeretetétõl.) Azt hiszem, a hét végén ennek kell utánamennem. Jó hétvégét!
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Jó hétvégét Neked is! Ne feledkezz meg a marica-kupica vonalról, szerintem érdemes arra is körülszimatolni. Viszlát
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Egy véletlen folytán kezembe került Bogdan kézirata, amelyrõl Milan nem tud. (Negyvenlapos irka, elsõ és utolsó lapja kitépve. A címlap „Tantárgy" rovatában: „Emlékeim. ìrta Szrptko Bogdan, Isten méltatlan szolgája". Az a döbbenetes dolog derül ki belõle, hogy Bogdan - lánynak született. De mivel fiú akart lenni és erõs akarata volt, addig mondogatta magában, hogy „Én vagyok a kis Bogdan és farkam van", amíg tényleg farka nõtt és õ lett a kis Bogdan. A baj csak az volt, hogy idõnként nõvé változott. Ilyenkor lopva elhagyta híveit és Feld Irén néven színésznõként lépett fel az Aréna úton a Feld Zsiga bácsi színházában. A dolog egy botránnyal ért véget. Egy alkalommal a vasárnapi prédikáció során, fején mitrával és kezében pásztorbottal érte az átváltozás az õszülõ szakállú papot: abbahagyta János Jelenéseinek magyarázatát és csengõ szoprán hangon énekelni kezdte, hogy ha megversz is imádlak én, te drága szép apacslegény. Majd észbekapott és dörgõ baritonhangon azt kiáltotta döbbent hívei arcába, hogy „Én vagyok a kis Bogdan és farkam van". (Püspöki vizsgálat lett a dologból, de a vizsgálat vezetõje azt hitte, azt kell kikutatni, igazat mondott-e Bogdan. ìgy a végén ezt írta az aktára: „Marha nagy farka van. Vizsgálat lezárva".) Szegény lelkész az eset után magába roskadva ült a sekrestyében és azt mondta, hogy akár van farkam, akár nincs, én vagyok a Bogdan. Ettõl kezdve soha többé nem változott nõvé, viszont - mint másik forrás alapján te is tudod - impotens lett. From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Lehet, hogy ez volt az a szörnyû titok, amely a két
férfi barátságát oly megbonthatatlanná,
de ugyanakkor indulatossá tette? Hiszen Avakum még emlékezett
a gyerekkori húsvétokra, amikor átment meglocsolni
a kis Bogdanicát! És lehet, hogy Bogdan ezért nem
mert kimenni a világba? („Hogy az anyám valagába menjek
világot látni, amikor ha egy resztoranban rámjön
a szükség, asse tudom, melyik klozetba menjek" - mondta volna
Avakumnak.) Hát ez cifra! A füzetet egyébként
a Josefstadtban, a Florianigasse 52 elõtt a kuka tetején
találtam.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Most, hogy Bogdan titka a floriangassei kuka jóvoltából napvilágra került, már értem, miért volt B. annyira szószátyár és ugyanakkor oly tehetelen (hiszen Schickanedertõl tudjuk: ein Weib plaudert viel, tut wenig). Továbbra is izgat azonban egy-két dolog Avakum körül.
Tudjuk, ugye, hogy Belgrádban volt teológus, majd Berlin
következett. Vajon itt találkozott-e Pujollal, vagy járt
Párizsban is? Aztán Petrográdban lobogó dákóval
vette ki részét a forradalomban, majd Amerikában bukkan
föl. A 30-as években magyarországon kifejleszti az avakumicát,
45 után pedig Moszkvában, Sztálin környezetében
találjuk. Végül 74-ben Szentendrén halt meg.
Ebben az életrajzban még jókora lukak vannak. És
emléktábláján az áll: „költõ
és katona". Mit tudunk költészetérõl?
És mikor, hol volt katona?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Na most Milannak van egy cikke („Phyllis und Syphilis"= Avac. No. 31.), amelyben azt fejtegeti, kitõl kapta meg Avakum a vérbajt. Eredmény: ugyanaz a place Pigalle-i nõ, aki pályája elején Nietzschét, pályája közepén Lenint fertõzte meg, hattyúdalként Avakumot részeltette ebben. Megjegyzem, ott Milan túllõ a célon, amikor (Thomas Mann nyomán) nemcsak a mûvészi zsenialitást származtatja ebbõl, hanem azt írja, a nietzschei nyomoknak tudható be a zene és a költészet, Lenin nyomának pedig, amelyet a kis Phyllis hüvelyében hagyott, a forradalom iránti érzéki szeretet. (Egy kedves adalék: állítólag a kis Phyllis azt szokta mondani Leninnek, hogy Vlagyimir, a te pöcsöd a forradalom pintyõkemadara.) Szóval úgy látszik, járt Párizsban.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Ezt a pintyõke-sztorit egyébként Avakum egyszer elõadta egy szûkebb társaságban, ahol Gorkij és Majakovszkij is jelen volt. Lett nagy felzúdulás: még hogy pinty! Költõi versenyre kelt a három jóféle szovjet poéta (Avakum, Gorkij, Majakovszkij), hogy igazságot szolgáltassanak Iljics dákójának. Gorkij ekkor írta meg híres „Viharmadár" c. poémájának elsõ változatát. Majakovszkij is hosszabblélegzetû mûvet alkotott, amely így kezdõdik: „Dacos proletárlelkem azon vívódik, borong, Mihez hasonlítható a lenini dorong."A vége pedig ez: „Egy burzsoá liba kitikkad örökre, Ha Iljics ágyúja szántja dübörögve."Többen kifogásolták, hogy az ágyú nem szánt, de Majakovszkij letorkolta õket: „Hát basszátok meg, ez a futurizmus" - mondta. (A társaságban egyébként jelen volt Vera Muhina is, itt kapott ötletet ismert nagyhatású, „Kovácsoljatok ekét a kardokból" c. szobrához, aminek eredetileg „Kovácsoljatok ekét a Lenin faszából" címet adta). Ezután került volna sor Avakum poémájának
elõadasara, de akkor Krupszkaja bejött és szétzavarta
az egész bandát, mondván, hogy ami Iljics gatyájában
van, az egyrészt egy kispolgári csökevény, másrészt
amíg ezt a gatyát, õ, Krupszkaja mossa, senki ne kutakodjon
benne. (Krupszkaja bizonyos értelemben igen konzervatív volt.)
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Az alábbi dokumentumot a Magyar Elektronikus Könyvtárban
találtam (URL:
TI: Virágoskert
///////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\\\\ Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. szerzõi és egyéb jogok a dokumentum szerzõjét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illetõ fel van tüntetve). Ha a szerzõ vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az õ megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak õ a felelõs azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzõi jogait. A MEK üzemeltetõi fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetõségét illetõen, akkor töröljék azt a MEK állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthetõ, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegû alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelõ hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerzõ/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A Magyar Elektronikus Könyvtár elsõsorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású public domain szövegekkel. A MEK-rõl a MEK-L@tulibb.kkt.bme.hu e-mail címen lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni. \\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY /////////// VIRÁGOSKERT Az én szívem virágoskert
Bogdan, Bogdan, mivé lettünk
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Fantasztikus, hogy ezt megtaláltad! Én képtelen voltam eddig hozzájutni A. mûveihez, sajnos, az Elektr. Kvtárnak ez a darabja is zárva van elõttem, mert a Pegazus-mail - mint nyilván tudod - Avacum-block-systemmel van ellátva. Azt hiszem egyébként, költõi fejlõdésére
nagy hatással voltak az antibolsevik piszoár-feliratok: ezek
nyers, vérbõ humora jótékony módon kiegyensúlyozta
a költõ eredendõen introvertált világlátását.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Ajjaj! Egy forradalmi antológiában (Dalok a Polgárháborúból. Moszkva, Gumizdat 1927) Avakum neve alatt olvasható egy vers, amelynek mellékelem prózai nyersfordítását: Áron Gavrilovics sárgarézbõl csinált
lövõszerkezete tele van virággal.
Hát, nem is tudom, mit mondjak!
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Feltehetõ, hogy Krupszkaja nem pusztán konzervativizmusa miatt akadályozta meg Avakum mûvének elõadását. Fennmaradt A. hagyatékában egy töredék, amelynek alapos elemzése szerintem érdekes megvilágításba helyezheti a történteket: Krupszkaja hónajja illatos virág
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Na de ilyet! Lehet, hogy ezek ketten...? A vers azért meghökkentõ, mert Bogdan önéletírásában olvasom a következõt: Kupicámnak öle illatos virág
Vajon ez Bogdan verse? Vagy Avakum írta, B. meg lemásolta?
De Maricát Bogdan nevezte Kupicának! Talán Avakum
Bogdan nevében írta a verset?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Megtaláltam, miért kellett Avakumot kicsempészni
a Szovjetunióból. 1930-ban készült el Geller
utasítására az Avakumika nevû kémhangszer
prototípusa. Kipróbálására Avakum Szibériába
utazott, ott bekapcsolta a gépet, ráült a csövére
és a következõ sifrírozott üzenetet küldte
a Kremlbe: „A Világforradalom vörös csillaga fennen ragyog
a horizonton". A fiatal brjanszki távirász, aki Sztálin
jelenlétében desifrírozta a szöveget, rossz kulcsot
használt, és így fejtette meg: „Na, ez a bajuszos
balfasz meg csak pipázik a Kremlben".
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Úgy tudom, a „Kupicámnak öle illatos virág" kezdetû a verset Avakum írta Belgrádban, Bogdan kérésére, aki ugyan folyton írt (naplókat, leveleket), de költõi vénája igen ványadt volt. Avakum régi „barátságukra" tekintettel önfeláldozóan teljesítette a kérést, de szíve majd megszakadt közbe'. Egyik verse utal is az esetre: Cyrano vagyok,
A rézorr metafora sajátos párhuzamban áll a katonanótában szereplõ rézlöveggel. A „réz" egyébként is vissza-visszatérõ avakum-motívum (l. még a „Rezes gatyám napon szárad" kezdetû hõskölteményt vagy a „Rézeleje rotyog bennem" c. ódát) Az Áron Gavrilovicsról szóló dal egyébként
A.A. katonaköltészetének elsõ darabja, olyan
remekekkel tartozik egy sorba, mint a „Kinyíltak mind a sztálinorgonák",
vagy a „Katyusa dörög a kert alatt".
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Az a Katyusa, annak külön története van. Amikor Avakum felolvasta Krupszkajához írott elégikus versét, amely így kezdõdik: Északi csillagfényragyogás üt szíven,
drága baráatném,
amitõl Krupszkaja tökre odáig volt és már azt mérlegelte magában, hogy egy numera erejéig felfüggeszti legendás hûségét a munkásosztály nagy vezetõjéhez, amikor a spájz felõl motozás hallatszott. Avakum ugyanis oda küldte be Katyusa nevû szeretõjét, amikor meghallotta, hogy Krupszkaja liheg felfelé a lépcsõn. Krupszkaja berontott a spájzba és ott találta egy szál kombinéban, nyakában rubinpiros pionyírnyakkendõvel Katyusát. „Mit keresel itt, polgártársnõ?" - kiáltotta. Szegény Katyusa ijedtében azt hazudta, hogy Kirov elvtárs utasítására a vezetõ funkcionáriusok babkonzerv-készleteit kell ellenõriznie, és hogy állítását bizonyítsa, ott helyben befalt két nagy babkonzervet, majd lerohant a kertbe. Ezért dörgött a Katyusa a kert alatt - az már
csak a körülmények szerencsés összejátszásának
eredménye, hogy Avakum ezen élmény hatására
írt verse a híres sorozatvetõrõl énekelt
katonadalként is használható volt.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Míly ragyogóan forrna dalom veled ülve a KV-én,
Közben elkészítettem a Gavrilovics-nóta mûfordítását. Kár, hogy a versformáról, rímképletrõl nem tudni semmit, de igyekeztem népdalszerû lenni: Rézlövege Gavrilónak virágbaborult,
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Igen, a mûfordításból jól kiderül a szerzõnek az az attitüdje, hogy az individuum magánszférája fel kell, hogy oldódjék a forradalom közös világában. Az „Édes rózsám, akárhol vagy, kössed föl magad" arra utal, hogy Avakum költészetének van egy cseppnyi trockista stiche. Hiszen az „akárhol vagy" azt jelenti, hogy „akárhol a világban", vagyis a költõ édes rózsája bárhol van is a világban, kösse föl magát. Tehát az individuális szférának VILÁGSZERTE fel kell oldódnia. Mi más ez, mint a világforradalom trockista gondolata. Nem véletlen, hogy a 30-as években ezt a sort Sztálin parancsara úgy modosították, hogy Édes rózsám, Ukrajnában kössed föl magad. Egyébként a PICSA a proletarszkij cselovek mozgalmi rövidítése, tehát az a kifejezés, hogy „a fiúk húznak a picsába" azt jelenti, hogy „munkásmozgalmi öntudatuk jelentõs izmosodása következtében a legjobb úton vannak (=húznak) afelé, hogy proletáremberek legyenek". From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Most látom csak, hogy Avakum milyen kiválóan elsajátította - és alkotó módon volt képes használni - a dialektikus materializmus élenjáró világnézetét. A „Rézlövege Gavrilónak virágbaborult" sor u.i. bámulatos világossággal fejti ki az ellentétek egymásba való átcsapásának mély gondolatát. Mintegy: a réz virággá változik. Egyrészt tehát valami olyasmivé, ami korábban nem volt, másrészt szervetlen fémbõl szerves, élõ anyaggá lesz. „A rézmozsár kurva nehéz" - ez eredetileg így tagolandó: „A rézmozsár-kurva nehéz". Magyarázatához tudni kell, hogy ebben az idõben, mivel a nõk ideológiai továbbképzésen voltak, nagy volt a katonák között a nõhiány, amelynek pótlására azt találták ki, hogy fazekakkal, csuprokkal stb. létesítettek nemi kapcsolatot, anyagi ellenszolgáltatás fejében. A legkedveltebb a „tejesfazék-kurva" volt: könnyû, jól tisztántartható. A „rézmozsár-kurva" közmondásosan nehéz, a „famozsár-kurvától" meg szálka megy a harcos faszába. Az „égen-földön beragad" is az ezzel kapcsolatos technikai nehézségekre utal, ugyanis a forradalom elõtti Oroszországban a tömegek elnyomásának különösen rafinált módja valósult meg azáltal, hogy a cinikus kapitalista mozsárgyárosok rendkívül szûknyakú mozsarakat önttettek, direkt azért, hogy a nincstelen tömegek ne tudják rendesen megtörni benne a „motrosilova pikulá"-t, mint tréfásan nevezték. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Proletáröntudata azonban nem akadályozza abban, hogy (mint az disztichonjából kiderül) ne álmodja magát Krupszkaja oldalán a Központi Vezetõségbe! A KV-ról jut eszembe: már fölhívtam a figyelmet a réz-motívum jelentõségére A.A. költészetében. Itt különben, mint azt Vargyas Lajos monumentális tanulmánylötetébõl (A magyar népballada és Európa, Zenemûkiadó, Budapest, 1976) tudjuk, az európai balladaköltészet vándormotívumáról van szó (elsõ felbukkanása a „Kupfernase, der traurige Prinz" c. vesztfáliai rémrománc, ez torzult aztán Rigócsõr királyfivá). Balkáni változatait már Bartók is megtalálta. Igen valószínû, hogy Avakum már gyerekkorában ismerte a „Rézorrom a kupicádba beleverem tubicám" kezdetû szerb népdalt. Mármost A. bizonyos vonzalommal viseltetett Sztálin iránt, akirõl gyakran asszociált a szomorú hercegre: Zõd a segged, elvtárs,
Nyilvánvaló a Sztálinnal való azonosulás.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Igen, valószínûleg erre utal az a Sztálinnal kapcsolatos megjegyzése is, hogy „Én ettõl a Kobától mindig berezelek" - ami annyit jelent, hogy „regresszióba esem, gyermekké válok" cf. „Sztálin apánk". Tehát õ a felnõtt. Egyébként a dalban szereplõ Gavrilo(vics) valamiképpen Gabriel arkangyal leszármazottja, egyfajta „rézangyal". A réz-motivum csak erõsödhetett Avakumban annak hatására, hogy tizenhatéves korában Messing városában volt elsõ komoly szexuális élménye: egy utcalány beküldte a trafikba, hogy vegyen neki cigarettát. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
„Réz a nyele, szikrázik", jellemzi József A. az ostort! Tudott valamit? Ha még a réz(fán)fütyülõt is
számba vesszük, a kép szépen kikerekedik.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Ez talán megoldást kínál arra a rejtélyre,
hogy Avakum miért ragaszkodott olyan erõsen egy Kupfer Rézi
nevû leningrádi kalaposlányhoz, akinek az egyetlen
vonzó tulajdonsága az volt, hogy visszafelé is el
tudta szavalni az Anyegint. Amikor a britek kimenekítették
az országból, Rézit is magával vitte. Emiatt
a menekülés késedelmet is szenvedett, mert a brit pilóta,
meglátván a nõt, azt mondta: - Madam, engedje meg,
hogy õszinte legyek: én egy ilyen istenverte bányarémet
az istenverte gépemen nem viszek át ezen az istenverte óceánon.
Végül Rézi fejét letakarták egy staniclival,
és akkor a pilóta - D. C. McCavanaugh volt a becsületes
neve - végre a magasba emelkedett.
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Egy meghökkentõ adat: a pétervári vizeldék antibolsevik falfirkái között többször felbukkannak Megyin névvel szignált, illetlen szövegek. (Forrás: „Jelentés Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij elvtársnak az Elõre Az Utcai Vizeldéknek A Fehergárdista És Burzsoá Elemektõl Való Megtisztításáért mozgalom állásáról", 1919 jun. 1.) Na most úgy néz ki, hogy ez a Megyin a MEGY (M+E+D+lágyjel), azaz „réz" szóból van képezve ugyanúgy, mint a sztál-ból a Sztálin, Léna-bol a Lenin. Lehetséges volna, hogy ...? From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Helyesbítenem kell: kiderült, hogy egy legendáról van szó. A kalapos nem lány volt, hanem férfi, nem Kupfer Rézinek hívták, hanem Kuhpferd Rezsõnek, és Avakumhoz annyi köze volt, hogy egyszer rendelt nála egy reklámverset a boltja kirakatába. Kiraktak oda egy nagy fényképet, amely A.-t ábrázolta kalapban, és ez volt aláírva: Az én nevem Avakum,
Késõbb K. R.-t likvidálták mint ellenforradalmárt,
és akkor kezdték terjeszteni a Kupfer Rézi-verziót.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Ez a Rezsõ szöget ütött a fejembe. A Stazi-archivumok
tudnak egy bizonyos Anton Kuhpferdrõl, aki az SA-ban volt hírhedt
komcsiverõ. A hosszú kések éjszakáját
úgy úszta meg, hogy éppen Goebbels-szel baszott. Késõbb
egész szép karriert futott be (egyszer majdnem Gauleiter
lett), de Drezda bombázásakor eltünt. A hatvanas években
egy izraeli ügynök felfedezni vélte Brazíliában,
egy földbirtokos személyében, aki tehénfoltos
lovakat tenyésztett a hollywoodi stúdióknak. Ráadásul
a moszkvai K. Rezsõt érdekes körülmények
közt kapták el. Az ürügy egy Engels-szeminárium
volt, ahol a hülye elõadó azt találta mondani,
hogy „Anti durung", erre K.R. örjöngeni kezdett, és földhöz
vágta a porcelán Sztálint. Ha most mindehhez hozzáveszed,
hogy a múltszázadi abádszalóki izraelita anyakönyvben
két tucat Kuhpferd van...
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Anton K. egész biztos nem lehet rokon: õt u.i. eredetileg Adolf Hitlernek hivták, aztán ebbõl olyan kavarodás lett a nemzeti szocialista pártban, hogy a druszája ráförmedt, változtasson nevet. Az Abádszalók stimmel. Rezsõ apja, aki fakereskedõ
volt, onnan vándorolt ki Pétervárra, mert hallotta,
hogy arrafelé óriási pogromok vannak, és egy
félréertés folytán azt hitte, ez egy fafajta
neve, amelybõl kiváló vasúti talpfa készíthetõ.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Ez a fakereskedõ az Kuhpferd, aki Schicklgruber-lányt vett feleségül, és a Zichy-féle nagy vasúti panamába ment tönkre? From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Pontosan! Nahát, fantasztikus, mennyi mindent tudsz. Az ügybe valamiképpen Zichy Mihály is belekeveredett, aki akkoriban éppen pornográf réz(!)metszetein dolgozott a cári udvarban, és a mûterme ajtaja elõtt mindig két kozák állt õrt, hogy távoltartsák a kis trónörököst, aki annyit rejszolt a képek láttán, hogy attól tartottak, hátgerincsorvadást kap. Közben egyre valószínûbb, hogy a vizeldék Megyinje a mi jó ismerõsünk. Szövegei ugyanis nyelvtani hibákkal vannak tele, és köztudott, hogy Avakum az elsõ években nem tudott jól oroszul. Pl. „Aki itten elõkapja,
vagy: „Amikor fingolok, segem [sic!] luka mongya: TRRROCCKIJ" Érdekes, hogy ez a motívum késõbb Gyemjan Bednij hiszterikus Sztálin-himnuszába is bekerült, ahol félreérthetetlenül Lev Davidovicsra vonatkozik az a két sor, hogy „A Pokol szörnyû ánuszából
Persze az összefüggés bizonyíthatatlan, mert ez a motivum már a zaporozsi kozákoknak a török szultánhoz írott levelében is elõjön, v. ö. Apollinaire „A megcsalt szeretõ éneke". Ami a Schicklgruber-lányt illeti, ezt a szálat Hitler
életrajzírói is kinyomozták és a következõképpen
tüntették el a szeplõt a családfáról:
Kuhpferd eredetileg Cowhorse volt - mondták -, ami a latin Cohors
torzított változata, tehát a család római
eredetû. Mussolini, aki nem tudott a hamisításról,
ennek hallatán azt kezdte terjeszteni, hogy anyai nagymamája
is egy Cohors-lány volt.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Úristen, akkor Kodály tévedésbõl vette be a Mátrai képekbe a „Fúj, süvölt a Megyin szele" kezdetû népdalt? Pedig Lükõ Gábor figyelmeztett rá, hogy a „Mátra szele" részt egy romlott változatból vették át (in: A magyar lélek Formái). Ad Mussolini: akkor ezért mondogatta: „Róma minden népének vére ereimben csörgedez, mert õsanyámon átment egy cohors"? From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Igen, csakhogy Mussolini nem tudott latinul, és a cohorte szóról azt hitte, hogy ez a hortus „kert" szóval függ össze, tehát olyasmit jelent, hogy „aki együtt kertel, aki összecsinálja a kertet", tehát „római földmûves". Na, ennyit Kuhpferdrõl. A nagy kérdés azonban az, hogyan kerul bele a képbe
Kollontáj asszony!
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Hasra esett a Tretyakov képtárban! From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Utóbb mondogatta is, hogy ez volt élete nagy botlása, de nem az esésre értette, hanem hogy az õt felsegítõ Avakummal szóba állt. Ez még azelõtt történt, hogy Lenin finn követté nevezte volna ki. Az a hír járja, hogy valami borzalmas volt a kettejük története, de errõl semmi közelebbit nem tudok, Milan egy interjúrészletén kívül: Milan: Na és Kollontáj asszony?
K. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Késõbb Avakum bosszúbõl találta
ki és terjesztette széltében-hosszában a Lenin
Finnországban c. viccet, amivel nemcsak Krupszkaja haragját
vonta fejére, de Kollontáj is visszakérte (avakumicával
kódolt!) leveleit. Pedig a sarló-kalapácsos rózsaszín
szalaggal átkötött kis csomagban ott voltak Avakum legfrappánsabb
szellentései! A forráskritika számára felbecsülhetetlen
értékû volna, ha össze lehetene vetni a guggolósbudi-grafittikkel...
Avakum csak annyit jegyzett meg rezignáltan: „hát kollott
ez nekem"...
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Persze, azért nem lehetett fenékig tejfel! Kollontáj ugyanis hirhedetten domináns típusú nõ volt, és hát elnyomta Avakumot. Az érzékenylelkû költõ nagyon nehezen tudta - vagy talán sehogy! - feldolgozni pl. azt, hogy Kollontáj asszony õt mindig „Anyukának Avacumikája" vagy röviden „Cumikája" néven nevezte. Vagy amit Alexej Tolsztoj említ egy levelében! „Tegnap nagy muri volt az ìrószövetségben, mert amikor Avakum elvtárs éppen kritikusainak válaszolt „A hétpróbás bolsevik" c. verset ért bírálataira, kivágódott az ajtó és a belépõ Mme. K. a küszöbrõl odakiáltotta az elõadónak: „Cumika! Gyere gyitepacizni anyukával!" - Avakum elvtárs sápadtan meredt maga elé." Költészetében ebben az idõben jelenik meg
egy elégikusan keserû új hang, gondolj a „Dalok körzõre
és vonalzóra" ciklus görcsösen elcsukló,
geometrikusan fegyelmezett hangvételere.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Derék szögem
A nagy fejes
De a jövõ
cirkulusom
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Na igen! Figyeled a horizontvesztést? A lírai Én ugyszólván a semmiben áll, kopár tárgyi világa (vinkli, fejesvonalzó, körzõ) törmelékei között, és a forradalom (a Forradalom!) is belülre kerül az individuumon, seggrepacsivá korcsosul az, ami pedig kozmikus, orbitális jelentõségûnek készülõdött és lett megálmodva. A nembeli lény (Gattungswesen) nemi lénnyé (Geschlechtswesen) szürkül, már csak a nemzés az egyetlen aktusa, amelyet azonban a geometria hideg, anorganikus sémájában tud megélni. Szomorú magánéleti vonatkozása a versnek, hogy valójában K. asszony fenekelte el a költõt a vonalzóval, ez a szituáció fordul visszájára a versben. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Plusz még az elkorcsosult szonettforma! A kiégett,
megerõszakolt forradalmiság. Semmi Wollen, csak bágyadt
Sollenek. Teljesen érthetetlen, mivel tudta Kollontáj pöcsön
radagni Avakum büszke délszláv erotikáját.
Hiszen minden volt, csak mazochista nem (Sacher-masochsszal legfeljebb
a habostorta imádatban volt közös). Hogyan töppedhetett
a büszke szentendrei dákó lenini pintyõkemadárrá?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Lelki válságról lehet szó, amelynek elsõdleges okát abban látom, hogy a költõ elvesztette a forradalomba vetett hitét, lelkében vákuum keletkezett (megjegyzem, testében is: egyszerûen nem bírt fingani sem ekkortájt; ez a magyarázata annak, hogy olyan lassan haladt a spion-instrumentum kimunkálása!), és K. asszony, ez a kétlábonjáró borzalmas kasztrácios anyakomplexum ebbe a vákuumba szívodott bele. A függetlensegéért vívott (sikertelen) küzdelemnek azt a szánalmas formáját találta ki, hogy direkt hangosan porszívozott, mert tudta, hogy az asszony ezt utálja. Ugyanezért szürcsölte a levest és lógázta a lábát az asztalnál. Végsõ soron ez motiválja azt, hogy egy félév múlva már Chicagoban találjuk õt, Lucky Luciano egyik pénzbeszedõjének soffõrjeként. From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Érdekes megközelítés. Van azonban egy másik
magyarázat is. Alex Allesweisst szerint (Geheimnisse der sowietischen
Diplomatie) Kollontáj nem véletlenül zuhant bele a Zápor
Józsi kozák belenget Ivánnak c. monumentális
Rjepinbe épp Avakum jelenlétében. A gondosan megrendezett
jelenet A. csõbehúzását szolgálta. Az
egész Kollontáj-Avakum viszony egy nemtelen eszközökkel
Avakumra kényszerített fedõsztori volt csupán
Mme. K. ügynöki tevékenységének álcázására.
Avakum „geometrikus verseit" nemis A.A. írta, azok Kollontaj kódolt
jelentései!
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Ez döbbenetes felfedezés, amely ha igaz, sok mindent új megvilágításba helyez, többek között azt az epizódot, amikor - már Lenin halála után - Sztálin megfenyegette Krupszkaját, hogy ha sokat ugrál, nem õ lesz a nemzet édesanyja, hanem Kollontáj. De hát miért? Miért kellett ezt a szegény jámbor és lojális poétát ilyen ördögi eszközökkel térdre kényszeríteni? S ha már ez megtörtént, hogyhogy életben maradt? Lehet, hogy Sztálin valami miatt nem merte likvidálni? Itt valami titok lappang! Csak nem ... Nem, erre gondolni sem merek, hogy a titok nyitja abban
keresendõ, hogy mind Avakum, mind Dzsugasvili eredetileg teológus
volt.
From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
Föláll a hátamon a szõr! Eszembe jutottak
az A.A. szabadkõmûves-voltáról szóló
mendemondák... Lehet, hogy igaz? Netán Koba is?
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Azt hiszem, nyomon vagyok! A belgrádi Teológiai Önképzõkör 1903 május 11-i ülésén jegyzõkönyvi dicséretben részesíti Avakumot egy költeményéért, amelynek e sorait tartja kiemelendõnek: „Jobb nekem ez
Ez napnál világosabban mutatja, hogy Avakum 1903-ban már
ismeri Sztálint és Molotovot. Lehet, hogy járt Grúziában?
U.i. Sajnos, nincs kéznél grúz szótáram, de nem volnék meglepve, ha kiderülne, hogy grúzul a pogácsa „ordzsonok", „ordzsonik" vagy valami hasonló volna! From: zsadon@omk.omikk.hu (Bela Zsadon)
A grúz pogácsának én sem tudtam utána nézni, de 1903-ból van egy nyilvánvalóbb jel is. Csak két sor egy zsengébõl, ami nyilván „sajtóhibásan" került a Teológia évkönyvébe: „Nagy barátom, szívem, lelkem
From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Lenn voltam az imént a könyvtárban, itt megvan Sztálin titkos naplója, amit Hruscsov két példányban nyomtattatott ki (egyet magának, egyet a feleségének, de Nyina elvesztette a GUM áruházban, az a pld. került ide.) Döbbenetes! Idézem: „1902 okt. 24. Ma nálam járt Avakum Avakumics és Bogdan Szrpko-Broz (!!!). Avakum szép verset írt nekem ajándékba. Cime Szulikó: Fájó szívem majd meghasad
Megbeszéltük a világforradalom kérdéset. Titokban kell cselekedni. Svájcban van egy kopasz nímand (Ulianoff?), azt fogjuk strohmannként mozgatni. Kiosztottuk egymás közt a feladatokat. Én bajuszt növesztek, Avakum ... [itt a kézirat olvashatatlan], Bogdan a szellemi vezér. Este a meteorológiai állomáson konspiratív találkozó Molotovval és Szergóval, én azzal álcázom magam, hogy kiflit eszem. Kemény, mint az acél (!). stb." ----------------- Ezen a ponton a téma váratlanul eltûnik a levelezésbõl. Annyit lehet tudni, hogy a következõ hetekben hálózati (?) zavarok nehezítik a kapcsolattartást, hol az egyik, hol a másik fél szakadt le - olykor napokra - a hálózatról: From: "Prof. Kornel Steiger" <STEIGER@iwm.univie.ac.at>
Tegnap d.u. elment a Netz-Zugriffem, de mostanra visszajött.
Az biztos, hogy a továbbiakban feltûnõen kerülnek mindent, aminek köze lehet Avakumhoz. Lehet, hogy túl közel jutottak a tûzhöz? steiger@osiris.elte.hu
|