Egy becsületes fikablog vidáman elfórumosodik, és közösségi szájttá válva magából kezdi kitermelni a szánalmasat. De azt már nem veszi észre.

Ép elméjű webkritikus nem ír dolgozatot ivarérett fórumszájtról. Ha ismeri, azért nem, mert már régen megcsömörlött tőle; egy rendes forgalmat bonyolító fórum életciklusából, fejlődési folyamatából hiányzik ugyanis a virág és a gyümölcs fázisa, a tömeges közkommunikáció valami ismeretlen okból (értsd: egyszerű szociálpszichológiai alaptörvények miatt) illatos bimbóból egyenesen a rohadó trágya állapotba szokott átcsapni. Ha meg ismeretlen fórumnak lát neki, hamar rájön, hogy irdatlan munkával is csak addig jut a cikkleadási határidőre, hogy jól elvész a topikok dzsungelében és a fórumlakók szövevényes viszonyrendszerében; arról a kellemetlen és szégyenteli érzésről nem is beszélve, hogy noha még csak a felszínt kapargatja, és érteni még nem ért semmit, de a perverz kukkoló viszketeg státusát már állig cipzározta magán.

Hiába azonban az intő tapasztalat, lépre mentem. Arra emlékeztem ugyanis, hogy volt néhány évvel ezelőtt egy jó kis szájt, amin kellemesen lehetett élvezkedni az internetes népek sivár hülyeségein. És igen! Visszakotorva a legrégebbi posztokig (vagy előásva a web.archive.org-on a szanalmas.hu első mentéseit), jól érzékelhető, hogy 2002 augusztusában, szeptemberében a Szánalmas rendes kis vidám blog volt. Méghozzá nem az az önlélekkiöntős, „kedves naplóm” fajta, hanem az a linkbegyűjtős, pörgős-pattogós, reflektáló típus.

Az ősatyák, bateman meg sithlords nyomatták kilószám napról napra az illusztrált linkeket – egy post, egy link alapon – a tényleg szánalmas webhelyekről. Szöveg gyakran semmi, vagy csak egy mondat, találó cím, esetleg egy-két sornyi kommentár. Miért is kéne szöveg az Anyák a bumerángok ellen nevű szervezet amerikai sasos címeréhez? A How to Cook a Cat szájtnak pont elég annyi felirat: „Nem tud valaki ajándék kiscicát?” Velős cím és kommentár a freeballing dot com (szabad fordításban: lengőteke pont com) nevű, fehérneműviselés-ellenes webhez: „Mozgalom a Szabad Himbi-Limbizmusért – Le az izzadt golyókkal, vezessük be a kötelező Alsó Nélküli Szerdát a munkahelyeken!”

„Valójában kissé megcsömörlöttünk akkoriban. Mindenki küldözgette egymásnak a linkeket, hihetetlenül untuk már őket, ehelyett kitaláltuk, hogy kirakjuk azokat, amiket érdekesnek találunk” – vázolta bateman az alapítók kezdeti „koncepcióját” a HVG-nek 2005-ben, amikor elnyerték a Golden Blog közönségdíját. Ekkorra már azonban a Szánalmas.hu bateman szerint „egy szerfelett szórakoztató közösség virtuális otthona, folytatásos szappanopera, esetleg blog” volt.

A folytatásos szappanopera (van egyrészes szappanopera?) ma az Econethez tartozó ipari tényező. A látogatók túlnyomó többsége harminc alatti, képzett, városi férfi, auditált látogatószáma a tízezres nagyságrendben mozog (kis banner 27 930 Ft, álló banner 400 000 Ft/hét). És „a legnagyobb hazai közösségi blog”. Legalábbis az ecoNET online media sales house szerint. Az econetes meghatározást veszi át a Wikipédia Szánalmas.hu-szócikke is: „…mára már az Econet és a Medián auditja szerint Magyarország legnagyobb közösségi blogjává vált.”

Ehhez a blog-izéhez (rögeszméhez?) a Magyar Hírlap munkatársa is ragaszkodik – azon az áron, hogy erősen relativizálja a blog fogalmát –: „A népszerű, de nem egészen szabatos nevén internetes naplónak hívott jelenség talán [egy] újfajta médium szerepét is betöltheti a jövőben. Ma még meglehetősen amorf képződmény, így sok másféle mellett a Szánalmas.hu weboldal is ide sorolható.”

A blog persze koránt sincs annyira amorf képződmény, hogy egy virtigli fórumot trükközések nélkül blognak lehetne definiálni. Csakhát a Szánalmas közösségi blognak lehet, hogy a legnagyobb hazai, annak, ami – fórumszájtnak –, biztosan nem az (ne nehezítsük a media sales house dolgát!).

A trükközés olyan – jóindulattal hagyományőrzésnek tekinthető – attribútumokban nyilvánul meg, hogy, például, a Szánalmason a topiknyitót blogpostnak kell álcázni (ezt mellesleg valamilyen sajátos szemléletmóddal hír-nek nevezik). A hozzászólásokat – postokat – meg komment-nek hívják. A topiknyitónak magának már nem kell őriznie a hagyományt, nem kell szánalmas webképződményre hivatkoznia, sőt egyáltalán nem kell semmire sem hivatkoznia, simán átmehet a cenzúrán.

Mert a topiknyitókat állandó szerkesztői stáb moderálja (újabb fogalmi kvász: itt a topiknyitásra vetemedő regisztrált fórumozókat is szerkesztő-nek hívják), a regisztráció is egynapos várakozást jelentő szűrésen megy át, és a túl kemény hozzászólásokat (oppardon: kommenteket) is felzabálja a Gulátának nevezett (rendkívül tisztességes módón ki-be kapcsolható) cenzor. Vagyis a Szánalmas moderált fórum. A moderáció persze, mint minden vérbeli fórumon, itt sem működik rendeltetésszerűen.

Topiknyitó („hír”): Elhunyt Halász Péter (három link, plusz egy kép a koporsóban nevető Halászról). „Kommentek”: sickboy: ki ez? nix: sickboy, ugye nem komolyan kérdezted? Író, rendező, színházigazgató… legalább az egyik linkre rábökhettél volna. sickboy: Aha. Naccerű. TopSawyer: Nem lehetett egy pontos ember, ha még a temetését is lekéste. mozes: Hé, nix, vegyek neked egy mesekönyvet? agkoo: Régebben jobb volt a Hófehérke… tiszatibi: Régebben megkérdeztem, ki a fasz ez? Elefmaci: Ki volt.

Klasszikus fórumos dagonya. Szánalmas. Illetve: hát kit tudja? Az a harmincon aluli, „képzett”, városi férfi ezt műveli minden fórumon. „Hír”: Varró Dániel Bögre azúr c. kötetének full text változata a weben (sajnos, a szerzői és környező jogok hóhérbárdja azóta kivégezte). Lényegre tapintó „komment”: „Én ahittem má nem pálya a lófarok, ja már a Kurt Russel is megmondta.” Kontra: „A faszi nagykirály. Kéretik a verseket kommentálni!” Rekontra: „Copfja van, nem lehet király!”

Még irodalom: Esterházy Péter Per Olov Enquistet – A Három Barlang Hegye – olvas fel esti mese gyanánt a rádióban (link a rádióműsorra). Hozzászólás, csuklóból: „Ez csak valami perverz erotikus dolog lehet, a címe alapján mindenképpen.” Hozzászólás alaposan: „…egy színpadon interjúvolták Esterházyt, és krvára nem volt szimpi a jófejkedése. Mondjuk, valószínűleg előítéletes voltam, mert megelőzőleg akárhány (kettő) kísérletet tettem egy művének az elolvasására, mindig bosszantóan szarnak találtam, és nem bírtam végigolvasni.”

A topik témájától való elkanyarodás is úgy megy, mint mindenhol. A téma (még mindig irodalom): Faludy György Villonjai egy ezúttal tényleg gagyira sikeredett szájton. Az első hozzászólások valamelyikében futólag megemlítődik Szergej Jeszenyin. Lecsap az ostor: „Ha szerinted Jeszenyin jó, akkor ne vitatkozzunk már költészetről, művészetről, jó? Gagyi szovjet műanyag romantika, egy harmadrangú fűzfapoétánk bármikor zsebreteszi.” És kész, a topik – odahagyva Faludyt – Jeszenyin-topikká alakul, és „Jeszenyin rulez!”-színvonalon pezseg még egy darabig, majd lassan dögunalomba fúl.

Az „elcsetülés” jellegzetesen fórumos jelensége sem kíméli a Szánalmast. Ilyenkor a hozzászólásfolyamban két-három tag elkezd rövid beszólásokkal valami magánügyben privátim csetelni, és szétoffolja, szétfloodolja a topikot. Ha erre a moderátor – pl. sithlords – felemeli a mutatóujját – „ford, ez egy kérés: Privát dumálást, csetelést (értsd: az adott 1-3 emberen kívül, mások számára biztosan érdektelen információcserét) ne az oldalon folytasd! Erre találták ki a: telefont, e-mailt. Előre is köszönöm megértésedet, azzal a tudattal, hogy felfogod kérésem értelmét, és nem folytatod tovább kommentjeid áradatát.” –, szinte biztos lehet benne, hogy ford úgy fog reagálni, ahogy minden fórumon minden floodhuszár: „sithlords: genya vagy, na én leléptem!!!”

A Szánalmasnak is megvan persze a maga mítosza, közösségképző(nek hitt) kohéziója, sajátos, egyedi(nek hitt) nyelve. „Már a Száni se a régi” (túl sok az értetlen zöldfülű), általában: régebben jobb volt… (régebben jobb volt a szombat reggel…), „blokkolnám” (pl. jobb keblű nőre a Cicusok rovatban), ilyenek.

A Magyar Hírlap közhelyes leírásában: „Itt, a sokszor már chatszerűen egymásra reagáló kommentek kereszttüzében alakult ki szép lassan egy online közösség. »Szániföld« lakói, a »lárvák« – ahogy magukat hívják – a »Szánalmas Kommuna« tagjai. A írásaik hangneme kötelezően laza és trendi. Valószínűleg sokan személyesen is ismerik egymást, hiszen közös bulikat szerveznek. […] Érdekes, mókás és sokszor hasznos site a Szánalmas.hu, ha csak nézegetjük. Ha részt is akarunk venni a kommuna életében, regisztrálnunk kell magunkat, csak így tudunk mi is kommentezni. De készüljünk fel rá, hogy ehhez megfelelő tűrőképesség is szükségeltetik alkalomadtán, mert a »lárvák« éles nyelvű népek.”

Vagyis a Szánalmas nem blog, hanem tipikus fórum. Ami folyik rajta, mint minden általános fórumon: munka, tanulás helyett, vagy csak úgy folytatott unaloműző – többnyire üres – locsogás, pletyka, jópofizás, piszkatúra. Rendjén van ez így, ma ez egy „közösségi szájt”. Csak a recenzens szomorú, sajnálja, hogy „a Száni már nem a régi”, hogy már nem érdemes jó kis fikázós postokért idejárnia, elborította őket a kommenttenger.

De legalább a jó, fehér, puritán, blogos dizájn rendben van. Viszont írhatnának alá egy rendes fórummotort, mert a mostani blogmotorral elég nehézkes.

Zsadon Béla