WebváltozatLondonban, a kensingtoni Olympiában megtartották évi rendes dzsemborijukat az információbiznisz cápái és kalauzhalai. A cybertenger förgetegében tudósítónk csak annyit látott biztosan, hogy az adatbázismogulok Titanicja vészesen közeledik az Internet jéghegyéhez. De még minden lehet, az is, hogy a jéghegy süllyed el. A Charing Cross Road és a Shaftesbury Ave sarkán igazítani kellett a sisakon, a szűkebbre vett látómezőbe már úgy-ahogy befoghatók a Gutenberg-galaxis részletei. Ennyi könyv a papíralapú információ pusztulásának korában csakis valami agyrobbantó időutazás hallucinációja lehet. A töppedt tandoori csirkévé sült agy a Denmark Streeten aztán már csak bágyadt kézrebbenést továbbít a szenzorkesztyűnek, az egész utca hangszerbolt. A meggypiros Gibson SG-re meredve egy másik Mr. Gibson alakja ködlik fel: éjféltájban ecsetelte mély átéléssel a harmadik csatornán a virtuális valóság nyomorító hatásait. Szegény. Hol van a Trocaderót pincétől padlásig betöltő Sega-vidámpark virtuális ringlispíljeinek hatása a reális Londonétól? A zilált ká-európai lélek végül az Olympia ruhatárának tötyörgő öregasszonyaira várva zuhan vissza az oly otthonos reálisba (kabát plusz esernyő: egy font). Nem olyan nagy ez a világ. Az Online Information 96konferencián és kiállításon a klasszikus információkereskedelem, a sokat megélt öregúr és az Internet nevű, még szinte szűz leányzó éppen nekifekszik a 69-es figurának. A pultoknál óriás képernyők előtt öltönyös infojuppik (szolid szürke ír gyapjú, selyem nyakkendő, fekete zokni) lézerpálcával matatnak az ikonos-gombos-ablakos, a netpolgár képességeihez zömített keresőfelületen, a Netscape- vagy Explorer-ablakon vagy valami nagyon hasonlón. A Financial Times Information pultja körül mindig óriási a tolongás, talán nem csak a pompás ingyenbüfé meg a fekete vászon reklámszatyor miatt. Műsoron az FT Profile online adatbázis új windowsos felülete (ikonos-gombos-ablakos), de már harangozzák a komplett webes változatot is (www.FT.com). Az ingyenbüfé-ingyenbiszbasz (a hölgyek-urak degeszre tömött, monumentális reklámszatyrokkal kóvályognak le-föl) mellett a "webváltozat" a vezérmotívum. Az utóbbi években a nagy kiadók berezelve toporognak az elektronikus forradalomban (cselendzs, óh). Rettenetesen féltik a papír infrastruktúrába fektetett tőkét, és keményen ellenálltak eddig. Még megpróbálják a papírt a vevőre kényszeríteni, de fogytán az erő. A Springer új webszolgáltatása (link.springer.de) 180 vértudományos szakfolyóirat elektronikus változatát adja 1997-98-ban ingyen. Annak, aki előfizet a klasszikus kiadásra. Finom, de lényegiváltozásEddig a nagy kiadóknál az volt a "kedvezmény", hogy olcsóbban adták az elektronikus lapot, ha megvetted a papírt is. Webesednek az információközvetítők is. A könyvtárak már a hőskorban ott nyomultak a hálón, és most megszületett a webes könyvtári nagyágyú. Az amerikai könyvtárak gigantikus hálózata, a világnagy villanykönyvtár, az OCLC (Online Computer Library Center) a FirstSearchöt webesítette. Az egyesített katalógus, a könyvtárközi kölcsönzés és a másolatküldés mellett fulltext folyóiratok és 60 adatbázis (www.oclc.org). Aztán itt vannak a könyvtárak konkurensei, a dokumentumküldő cégek is. A klasszikus könyvtárban a kötet, a folyóirat a kézbe vett "egység". Lapozás, nyálazás, rábukkanás. Ma már azonban a könyvtárak nem bírják pénzzel, polccal, a gyűjtemény gyarapításának lassan befellegzett. A tartalomjegyzék-böngészést az adatbázis-keresés váltja fel, a polcot a másolatrendelés. A kötet helyett a cikk lesz az "egység". Az EBCSOdoc (naná) webjén 30 000 folyóiratcímből lehet dokumentummásolatot rendelni postán, futárral, faxon, e-mailen (www.ebscodoc.com). Az adatbázis-szolgáltatók is sorra megjelentek a weben. Eleinte csak óvatosan:adatbázis- és parancsnyelvleírások, szolgáltatásismertetők, ilyesmik. Az adatbázisokhoz csak egy telnet-link vezet(ett), onnantól elő lehet venni a régi parancsnyelv vaskos kézikönyvét. És a TCP/IP-bejáratok lassúk, megbízhatatlanok, a régi motorosok nagy ívben elkerülik ezeket (akárcsak a userbarát menüs keresőket), és maradnak a régi hálózatokon. A Knight-Ridder, a DIALOG és a DataStar elnyelésével a legnagyobb adatbázis-szolgáltatóvá lett Szabadító Lovag huszárvágásra készül. ´97-ben indul a DIALOG Web (dialog.krinfo.com) és a DataStar Web (dsweb.krinfo.com). Az öreg online-közvetítő egy könnycseppet morzsol el a szeme sarkában, kész, vége. DIALOG adatbázisban HTML-keresővel keresni olyan, mint porcelánból hamburgert zabálni. Az Engineering Information egyenesen WWW-offenzívába lendült. Az EiVillage (szigorúan előfizetőknek) nagyszabású, Yahoo-szerű műszaki internetindexszel házasítja a klasszikus adatbázis-szolgáltatást (www.ei.org). A szórakoztatóipar, a sajtó, a reklám, a mindenféle konzumcsicsa után már a valódi információipar is nyomul tehát az Interneten. Zsadon Béla
Copyright © MaNcs, 2003
|